Folytatjuk a sorozatot a Szt. Sz.-ről. Olvasd 2Krón 24:20-22.

Zakariás által Isten Szelleme szólt. A bölcsességnek és értelemnek, tanácsnak és hatalomnak, az Úr ismeretének és félelmének szelleme. Megdöbbentő, hogy már nemcsak börtönbe zárták azt, aki által a Szt. Sz. figyelmeztetett, hanem képesek voltak megölni, megkövezni, mégpedig az Úr templomának a pitvarában.

Ez a történet ráirányítja a figyelmünket, hogy menyire súlyos bűn az Úr követeinek a megölése, a Szt. Sz. üzenetének a megvetése, és ennek milyen következményei voltak a múltban. De ilyen következménye van a jelenben és a jövőben is!

1.) Előzmények

Joás király volt az, akit csecsemő korában Athália gyilkos kezei közül a nagynénje, Jósabát mentett ki, aki Jójada pap felesége volt. Jójada nevelte és vigyázott rá, mint királyra, mint Dávid magvára, és 7 éves korában lehetővé tette, hogy nyilvánosan is királlyá koronázzák. Amíg élt Jójada, addig Joás hallgatott rá. Mikor azonban meghalt Jójada, Joás nagyon megváltozott. Olv. 2Krón 24,17-19. Azokra hallgatott, akik bálványimádók voltak, és a népet is visszavitték a bálványimádásba. Az Úr hiába küldött prófétákat, nem hallgattak rájuk. Ekkor indította Isten Szelleme Zakariást, Jójada fiát, hogy szóljon a népnek Isten nevében.

2.) Mit üzent Isten Szelleme Zakariás által?

Az üzenet rövid, de súlyos volt: Miért szegtétek meg az Úrnak parancsolatait? - mert az nem használ nektek. Ha elhagytátok az Urat, ő is elhagy titeket.

Az üzenetnek 3 fontos része van:

(1) Rámutat a nép bűnére: Megszegték az Úr parancsait. Majd megkérdezi, hogy ezt miért tették. Miért szegték meg, mi volt az oka vagy a célja? A Szt. Sz. ma is rámutat az ember bűnére. A nélkül nem is tudja az ember, hogy bűnös, mert szellemi vakságában nem látja. Esetleg a lelkiismerete jelzi, hogy valamit nem jól tett. De a Szt. Sz. élesen megvilágítja, mi a bűnünk. Nemcsak a bűneinkre mutat, ami Isten parancsainak a megszegése, hanem a bűnünkre is, hogy Isten ellenségei vagyunk mindaddig, amíg J. Kr. által meg nem békülünk Istennel.

(2) A Szt. Sz. rámutat arra, hogy nekünk nem használ a bűn. Sőt halálunkat okozza! Róm 6:23 Mert a bűn zsoldja halál. Ez a bűnös embernek nem tetszik, mert szereti a bűnt, a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét, és nem akar szembenézni a következményeivel. Gyűlöli azokat, akik erre rámutatnak.

(3) Ha elhagytuk az Urat, Ő is elhagy minket. Nem olyan értelemben, ahogyan J. Kr.-t elhagyta a kereszten. Isten továbbra is fenntartja az ember életét. Továbbra is ad levegőt, napfényt, esőt, eledelt. De olyan értelemben elhagy, hogy engedi, járjuk a bűnös utat, és szenvedjük el annak a következményeit. Ettől az Úr azt várja, hogy a nyomorúságában az ember majdcsak Hozzá fordul segítségért. Ha azonban az ember megkeményedve élete végéig elhagyja Istent, akkor az Úr is elhagyja. Ez lesz a kárhozat: Elhagyatva, Isten nélkül, reménység nélkül!

3.) Mi volt a nép és a király válasza?

21.v.: Amazok pedig reá támadván, ott az Úr háza pitvarában megkövezék őt a király parancsolatából. Vagyis végleg elhallgattatták. Nem akarták többé hallani az Úr szavát. Pedig ha az Úr nem szól, az nekünk a halált jelenti. Dávid így könyörgött a Zsolt 28,1-ben: Uram, kősziklám. Ne fordulj el szótlanul tőlem, mert ha néma maradsz, hasonló leszek a sírba szállókhoz. Ha az Úr szól, még ha ítéletes is a szava, az életet jelent nekünk, ha engedelmeskedünk. Emlékezzünk Ninivére! De ha már nem szól, mert elhallgattatjuk, akkor az Úr másképpen szól: Ítéletes cselekedetei által!

Soha ne álljunk ellene Isten Szavának, amit a Szt. Sz. által közöl velünk! Ha kemény is az Úr üzenete, ha bármennyire nem tetszik nekünk, nehogy azok ellen támadjunk, akik közvetítik felénk! Mert ez esetben Isten ellen támadunk, és nem kétséges, ki az erősebb! De ne legyünk közömbösek sem, ha az Úr szól hozzánk!

Joás király a bűnét azzal tetézte, hogy Jójada fiát ölette meg. Annak a Jójadának, aki őt megmentette, felnevelte, királlyá tette. Aki őt szerette, aki védelmezte, aki a javát kereste és a jóra tanította. Erről mind elfeledkezett. Már csak azokra nézett, azokra hallgatott, akik előtte haszonlesésből hajlongtak, és rosszra vitték.

T.: Milyen hamar el tud az ember felejtkezni a jóról és a jótevőről! Isten jótéteményeiről is képesek vagyunk elfelejtkezni! Ezért emlékezünk meg hetente az Úr Jézus haláláról, amiben a legfényesebben mutatta meg Isten az irántunk való szeretetét!

4.) Látja az Úr és bosszút áll!

Ezt mondta a haldokló Zakariás. Amit mondott, bekövetkezett. Mert Isten valóban jóságos és kegyelmes, de amikor az ember ezzel visszaél, akkor bosszút áll. Ha nem így lenne, akkor annyira eláradna a bűn, hogy mindent tönkre tenne.

Hogyan állt bosszút az Úr Joáson és a népen? Olv. 2Krón 24,23-25. Hiába volt a királynak nagy serege, jóval nagyobb, mint Szíriának, ha az Úr már nem védte őket. Joást kimondottan Jójada pap fiának a haláláért ölték meg a szolgái, és nem temették a királyok sírjába. Viszont annak idején Jójada papot oda temették, a királyok közé! Olvasd 2Krón 24,15-16. Nála is beteljesedett az Úr Jézus szava: Ján 12:26b aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.

Tudom, hogy sokak szívében ellenállást vált ki, ha az Úr bosszújáról van szó. Azt kérdezik: Isten, Aki a szeretet, maga a jóság, az egyetlen jó, hogy állhatna bosszút? Az ószövetségben bosszút állt, de az más! Azt mondják: Kr. meghalt az egész világ bűnéért, és Benne már megbüntetett minden bűnt, Isten már nem áll bosszút. De mit mond az Úr? Olvassunk el három Igét a sok hasonló közül:

Róm 12:19 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. Mi ne álljunk bosszút, de – ahogy Zakariás mondotta –, látja az Úr és Ő bosszút áll. 1Thess 4:6 senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért. Még rajtunk, hívő embereken is! Ez nem a kárhozatot jelenti, de akkor is fájdalmas lesz!

A következő bosszúállás viszont már a kárhozatot is jelenti: 2Thess 1:7b-9a: amikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival. Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől.

5.) Zakariás haláláról J. Kr. is megemlékezett. Olvasd Máté 23:34-38.

35.v.: Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek.

Szeretnék két dolgot tisztázni, mielőtt az Úr szavainak a szellemi üzenetére rátérek: 1. Ábel volt az első igaz, akit megöltek. De az Úr miért Zakariást említi utolsónak? Azért, mert a héber Bibliában a 2Krón az utolsó könyv, így az ószövetség olvasásakor Zakariásnak, mint igaznak a megöléséről olvasnak utoljára.

2. Az Úr Jézus Zakariást Barakiás fiának nevezi, míg a Krónikák Jójada fiának. Jójada valószínűleg a nagyapja volt, Barakiás az apja, de a Biblia máshol is nevezi a nagyapát, vagy valamelyik őst apának. Pl. 1Kir 15:24a És elaluvék Asa az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival Dávidnak, az ő atyjának városában. Dávidot atyjának nevezi, holott Asának az ükapja volt Dávid. A 2Krón azért Jójadát említi Barakiás helyett, mert Jójada cselekedett irgalmasságot Joással, és ez még jobban kiemeli Joás király hálátlanságát és tettének gonoszságát.

Az Úr Jézus szavai sok mindenre rávilágítanak:

1. Az Úr számon tartja a kiontott vért. Ábeltől elkezdve végig! És nemcsak számon tartja, hanem bosszút áll értük. 1Móz 9:5-6 De a ti véreteket, amelyben van a ti éltetek, számon kérem… számon kérem az ember életét. Aki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert. Az igazak vérét különösen számon tartja az Úr. Isten megítéli Babilont, az istentelen világot, mert Jel 18:24 szerint abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, akik megölettek a földön. Isten számon kéri a sok kiontott vért!

2. Jeruzsálemen, a vallásos világon is számon kéri az igazak vérét, nemcsak Babilonon. Ezért mondta az Úr Jézus. 37.v.: Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat, azokat, akik a Szt. Sz. által Isten üzenetét hozták. Olyan üzenetet, amivel meg akarta őket menteni! A következmény: Jeruzsálem pusztulása lett!

3. De számomra a leginkább megdöbbentő ez: Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön… vagyis Isten a Jézus korabeli zsidó népen kérte számom minden igaz vérét Ábeltől Zakariásig. Miért? Mert az akkor élő népben csúcsosodott ki atyáik bűne azzal, hogy J. Kr.-t, az Isten Fiát is megölték.

T1: A mi elődeink is bűnösek voltak az igazak megölésében. Európa történelmében nagyon sok igaz vér folyt. Csak az inkvizíció idején is mennyi igazat, mennyi hívő embert öltek meg ártatlanul. A mai nemzedék ugyanezt folytatja pl. még azzal is, amennyi magzatot naponta megölnek! Sőt még csecsemőt is! Isten számon kéri ettől a nemzedéktől nemcsak a mostani, hanem a korábban kiontott vért is, mert Kr.-t, aki által bocsánatot kaphatnának, megtagadják.

T-2: Ha valaki J. Kr.-t nem fogadja el Megváltójának, akkor mintegy ő is megfeszíti, elveti, megtagadja Kr.-t. Akkor pedig az ő személyes életében is kicsúcsosodik elődeinek a bűne, és annak a büntetése is.

Az Úr ettől akar megóvni mindenkit, és azért kínálja még mindig az Ő kegyelmét! Fogadja el mindenki ezt, mert Kr. vére jobbat beszél, mint Ábel vére. (Zsid 12:24) Kr. vére eltörli a bűneinket, kegyelemért kiált Isten bosszúállása helyett!

Befejezem:

Isten a Szelleme által nemcsak Joásnak és a népnek üzent, hanem nekünk is. Ezt az üzenetet erősítette meg J. Kr. Luk 11,49-51: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek, hogy számon kéressék e nemzedéktől minden próféta vére, amelyet kiontottak e világ kezdetétől fogva Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, aki elveszett az oltár és a templom között. Bizony, mondom nektek, számon fogják kérni ettől a nemzedéktől. Vigyázzunk, mit teszünk a Szent Szellem Isten üzenetével! Ámen.